A jóga egy filozófiai és gyakorlati tanítás, amely évezredek óta kutatja az emberi lét legfontosabb kérdéseire a választ. A szó maga a szanszkrit judzs ige gyökből származik, melynek eredeti jelentése: igába hajt, összeköt, alkalmaz. A mai értelmében vett magyarázata viszonylag később alakult ki: kapcsolat, egyesülés.
A jóga tágabb értelemben azt jelenti, hogy összekapcsolódunk eredeti természetünkkel, Istennel, a kozmikus energiákkal. A jógikus filozófia alap tanítása az, hogy te nem ez az anyagi test vagy, hanem „Sat-Chit-Ananda”, az az örökkévalóan boldog, teljes lélek.
A jóga gyakorlásának valódi célja, hogy az ászanák segítségével felkészítsük a testet arra, hogy a gyakorló akár órákon keresztül tudjon meditálni, ezáltal visszataláljon Önmagához és elérje a Felszabadulást, azaz megtalálja a kiutat az anyagi világból. A jóga nem csak az érzékekre alapszik, hanem komoly lelki jelenlétet is igényel.
Összefoglalva tehát a jóga egy olyan „folyamat”, mely a test és az elme igába hajtása által,( melyet az ászanák és a meditáció segítségével érhetünk el), segítsen újra egyensúlyba hozni a testet, a lelket és a szellemet. Patanjali szavaival élve: "yogas chitta vritti nirodhah", azaz az elme hullámainak lecsendesítése.
Ha már szilárddá válunk a jógában, akkor második természetünkké alakul, vagyis természetesen előjönnek a helyes erkölcsi és etikai viselkedési formák.
A jóga 8 lépcsőfoka és magyarázata
A bölcs Patandzsali a Jóga-szútra című összegző művében emeli ki a jóga folyamatának nyolc részét. Ezek a szintek, mint a lépcsőfokok egymásra épülnek, s egymás után segítik a gyakorlót a végső cél elérésében.
1. Yama: Egyfajta szabályrendszer, melyek a társadalmi és a személyes erkölcs alapelvei.
- erőszakmentesség
- igazmondás
- nem lopás
- hűség
- mohóság feladása
2. Niyama: előírások, melyek az egyén számára követendő életmódot és viselkedési formát mutatják meg. Szabályozzák az ember szokásait és rendezik személyiségét.
- tisztaság (testi, lelki)
- elégedettség
- szent szövegek tanulmányozása
- Isten létezésének elfogadása
3. Ászana: testtartások, melyek segítenek fizikai korlátaink (betegség, tunyaság, tompaság) leküzdésében, hogy ezek ne zavarják az elme és az intellektus normális működését. A gyakorlás által erőssé és könnyűvé válik.
4. Pránajáma: légzésszabályozást jelent, mely a segít a pránát, azaz az életenergiát kordában tartani. Addig végezzünk légzőgyakorlatokat, míg a légzés teljesen meg nem nyugszik, a részünkké válik és nem zavarja meg az elmét.
5. Pratjáhára: érzékek visszavonása. Ez segíti a gyakorlót abban, hogy befelé tudjon figyelni, korlátozni tudja fizikai érzékelését (pl.:látás, hallás,), hogy egy magasabb szintre, a koncentráció szintjére léphessen.
6. Dháraná: koncentráció gyakorlása. A helyes meditáció előfeltétele. Fizikai szinten a test működésének megfigyelése, belső szinten pedig a mozgás, a légzés és a tudatosság összeköttetését jelenti.
7. Dhjána: meditáció alapfoka. Itt már folyamatossá válik a koncentráció, nincs ami megzavarja a jógi befelé figyelését, de maga meditáció még fizikai szinten zajlik.
8. Szamádhi: a tiszta létezés állapota, melyben a gyakorló teljesen függetlenné válik a külső ingerektől. Elcsendesedik az elme és felszabadul a lélek.
